Krokodil kifestő – krokodil színező – aligátor kifestő – aligátor színező

Ha szeretitek krokodil kifestőt, akkor itt a helyetek! 

Rengeteg otthon is kinyomtatható krokodil színezővel várunk Titeket! 

Itt mindenki megtalálja a neki legjobban tetsző krokodil kifestőt, krokodil színezőt! Nálunk mindenki megtalálja a kedvenc krokodil kinyomtatható színezőjét, krokodil kifestőjét, melyek mindegyike teljesen ingyenes! Töltsetek le minél több ingyenes gyerek kifestőt, színezőt és élvezzétek a színezést! 

Ezek a krokodil kifestős képek ajándékba is tökéletesen megfelelnek, csak válaszd ki az ajándékozott kedvenc krokodil kifestőjét! Jó szórakozást a színező választékunkhoz! 

Nyomtatható krokodil kifestő és nyomtatható krokodil kifestő itt a weboldalon!

Itt megtalálod a megfelelő aligátor kifestőt és aligátor színezőt, sőt aligátor kifestő nyomtatható is található, ahogy aligátor színező és nyomtatható!

Ha tetszettek az aligátor színezők, keress fel minket bátran legközelebb is! Itt mindig megtalálod a kedvenc krokodil színezőit, krokodil nyomtatható kifestőit! 

Ha van véleményed az krokodil kifestőkről, esetleg kérdésed lenne, nyugodtan írd meg nekünk itt, és mi válaszolni fogunk rá! Ha van ötleted, még milyen színezőket, kifestőket látnál oldalunkon szívesen, azt is nyugodtan írd meg! A legjobb krokodil kifestők nyomtathatók, színezők nyomtathatók ezen az oldalon várnak! Aligátor kifestő a legjobb, mert akkor az egy krokodil színező!

Nyomtatható krokodil kifestő és nyomtatható krokodil színező itt a weboldalon!

Nyomtatható aligátor kifestő és nyomtatható aligátor színező itt a weboldalon!

krokodilok(Crocodylia) a hüllők(Reptilia vagy Sauropsida) 

Ma élő legközelebbi rokonaik a madarak(Aves), melyekkel monofiletikus csoportot alkotnak. A krokodilok a hüllők osztályának Archosauromorpha alosztályágába tartoznak, legközelebbi rokonaik az AetosauriaPhytosauriaRauissuchia rendek. E négy csoportot Crurotarsikládba vonják. Az ezzel testvércsoport Ornithodira kládba tartoznak a pteroszauruszok(Pterosauria) és a dinoszauruszok(Dinosauria), ahová a madarak is beoszthatók.

A krokodilok jellemzése

Általános testfelépítés és kültakaró[szerkesztés]

A krokodilok alkata gyíkszerű, hát–hasi irányban kissé lapítottak, fejük erősen megnyúlt, arckoponyájuk erőteljes, rövid nyakon foglal helyet. Farkuk hossza megegyezik a test hosszával, de oldalirányban lapított; evezőszervként működik a vízben. A krokodilok kültakarója rendkívül erős, páncélszerű – innen ered régebbi nevük: páncélos hüllők. A szarupikkelyek egységes szarulemezekké és szarupajzsokká forrtak össze, melyeket alulról még csontos pajzsok is erősítenek. A hátoldal pikkelyei sokkal erősebbek, sötétebb, zöldes, barnás színűek, szabályos elrendeződésűek, a farokrész peremén felfelé álló szaruperem is található. A hasoldal pikkelyei vékonyabbak, gyengébbek, és szennyes sárga színűek. A fajmeghatározásnál különösen nagy jelentősége van a tarkón található szarupajzsok alakjának és elhelyezkedésének.

Csontvázrendszer

A krokodilok csontvázrendszere számos különlegességet mutat. Koponyájuk megnyúlt, lapos, a fej csúcsán található a szemüreg. A koponya diapszida-típusú, vagyis két két–két halántékablak található rajta, hasonlóan a Lepidosauromorpha hüllőkhöz. Mint az a több Archosauria hüllőre is jellemző, az egyik halántékablak nem nyílik ki, ellenben van egy szemüreg alatti harmadik kisebb koponyanyílás. Ezért is nevezik a koponyájukat triapszida-típusúnak. A koponyacsontok erősen összenőttek, a szájpadlás erőteljesen elcsontosodott, a koponyacsontok és a fejbőr is elválaszthatatlanul egymáshoz nőttek.

fogak nem ránőtt fogak, mint a többi hüllőnél tapasztalhatjuk, hanem valódi gyökeres fogak, beleékelődnek az arckoponyába. A foggyökér mindig csak egyszerű. Rágásra nem alkalmasak, csak az áldozat megragadására és darabokra tépésére. Minden fog egyforma alakú, kúpos, csak kissé görbül hátra. Különbség a fogak méretében van. Ha egy fog letörik az alatta lévő pótlófog kinyomja az eredeti gyökerét, és előbújik az új fog. A krokodilok polyphyodontok, azaz olyan állatok amelyek a fogaikat folyamatosan pótolják. Képesek akár 50-szer is kicserélni minden fogukat az életük során.[1] A felső állcsont szájpadlása erősen elcsontosodik, ezzel védve az agyat a nagyobb falatok egészben való lenyelésekor.

gerincoszlop erőteljes, rajta ún. csigolyabordák találhatók, mely ősi bélyeg a hüllők között. A hátgerincben 9 nyak-, 12–13 hát-, 2–4 lágyék, 2–3 kereszt- és 34–42 farkcsigolya van. A csigolyák hátsó fele domború, elülső része pedig homorú, hogy a hátulsóval összepasszoljon. A 12–13 kétfejű, Y-alakú horogszerű nyújtványokkal ellátott bordán kívül vannak még különleges, vékony, a gerincoszloppal össze nem növő csontos hasi bordák is, melyek a hasizmok rétegei között 7–8 harántsorban helyezkednek el. Ezek elől az utolsó borda porcos részére és a mellcsont porcos nyújtványára támaszkodnak, hátul pedig a fancsontra illeszkednek, és így az ún. hasmellcsontot alkotják. Még a nyakcsigolyáknak is vannak rövid, kétfejű, szabad végükön bárd alakú bordáik. A kulcscsont hiányzik. Az előbb említett 12–13 mellkasi bordán különleges ún. horognyúlvány (Y-alakú bordakapcsolat) található, mely a bordát a mögötte lévőre támasztja, ettől a mellkas alkotása kiváltképp erős lesz (ez a madarakra is jellemző, és konvergens módon jelentkezik a Lepidosauria alosztályágban is a felemásgyíkok között). A bordák szegycsonthoz kapcsolódnak. Végtagjaik gyengébb alkotású tolólábak, mely csak kissé emelik meg a testet, és nem támasztják alá. A láb ujjai között úszóhártyák feszülnek.

A krokodilok csontvázrendszere, mellette a hasmellcsont, és a hozzá kapcsolódó hasi bordák

A krokodilok fogai nem ránőtt fogak, mint a többi hüllőé, hanem valódi, mederben ülő, gyökeres fogak.

Emésztőrendszer

Igen különleges felépítésű az emésztőrendszer is. A rövid és lapos nyelv az alsó állkapocs aljához nő le teljes hosszában, ízlelőbimbókban gazdagnak mondható. Nyálmirigyeik nincsenek, a táplálékot mindig nedves állapotban nyelik le. A gyomor – hasonlóan a madarakhoz – kettős tagolódású, egyrészt áll egy mirigyes gyomorból, másrészt egy erősen fejlett simaizomzatú zúzógyomorból. Az állat még köveket is nyel, melyek segítik a zúzógyomorban a keményebb táplálék megőrlését. A két gyomor csak egy kis nyíláson át van összeköttetésben egymással. A rövid bélcsatorna a vékonyfalú, bolyhos gyomorvégi bélből s a zegzugosan haladó vékonybélből áll. A végbél rövid és széles, vakbél nélkül. A hasnyálmirigy eléggé, a kettőslebenyű máj erősen fejlett, az epehólyag körte alakú, a lép kicsiny. Az emésztőrendszer kloákában végződik, mely egy hosszanti hasíték a farok tövében.

Vérkeringés

Az anyagszállító-rendszer messzemenően fejlettebb, mint a többi ReptiliáéSzívük kis méretű, mely erős szívburokban foglal helyet. A szívben a kamrai válaszfal teljes. A bal kamrából ered a jobb, a jobb oldaliból pedig a bal osztóértörzs a tüdőosztóértörzzsel együtt. Eredete helyén mindkét értörzs nyílt összeköttetésben van egymással, amely azonban csak akkor szabad, ha a szívkamrák félhold alakú billentyűit a visszaözönlő vér bezárja. A kettős aortaív – tipikus szívformában – itt is megtalálható, és a vér a két aortaív között lévő kis nyíláson át tud keveredni, amely éppen elég, hogy ne alakulhasson ki állandó testhőmérséklet, tehát a hidegvérűség – amely a többi hüllőre is jellemző – megmarad.

Légzés

A légzőrendszer alkotása is mutat különlegességeket. Zárható orrnyílásuk – szemhez hasonlóan – a fej magasabb részén található, így úgy képesek víz alatt maradni, hogy közben a víz felszíne fölött mindent látnak, és lélegezni képesek. A garatot egy puha, kötőszövetes lebennyel képesek elzárni, így a víz ott nem képes befolyni. A gégefő egy hasítékon át a nyelv töve mögött nyílik, kissé kiszélesedik, azután a légcsőben folytatódik, mely a nyakon végighúzódik, belép a mellüregbe s két hosszú, görbült csővé oszlik, melyek aztán közvetlenül a két tüdő közepén levő nagy légtartóba, centrális üregekbe torkollnak. A belélegzett levegő ezekből áramlik át a számos redős kamrába. Tüdejük nagy mennyiségű levegőt képes befogadni, a víz alatt akár 1 óráig is bírják újabb levegővétel nélkül. A redős-kamrás tüdőhöz érdekes módon még légzsákok is kapcsolódnak, mely jellemző a madarakra, és a pteroszauruszoknál és a dinoszauruszoknál is fellelhető volt.

Kiválasztás

Kiválasztásuk természetesen utóvesével történik, amint az a többi hüllőrendre, a madarakra és az emlősökre is jellemző. A lebenyes, sötétpiros vesék a lágyékcsigolyákhoz függeszkednek; húgyhólyag nincsen, a húgyvezeték szorosan az ondóvezeték mellett nyílik a kloákába.

Idegrendszer

Az idegrendszer is igen fejlettnek mondható, az agy térfogata a testhez viszonyítva nagy. A krokodilok viselkedése sokkal összetettebb, mint a többi hüllőé; képesek megjegyezni nevelőjüket – akit így nem is bántanak, sőt engedik, hogy simogassa őket –, névre is hallgatnak. A nílusi krokodil például emlékezetből tudja, hogy mikor érkeznek a szavannán várakozó állatok a folyóhoz, hogy átkeljenek. Agyuk fejlett, felépítése a madarakéra emlékeztet, gyors reagálásra képes, plasztikus. Szemük felépítése egyezik a madarakéval, három szemhéjuk alakult: egy felső, egy alsó és egy átlátszó pislogóhártya. Látásuk viszonylag fejlett, a színeket csak kezdetlegesen képesek egymástól elkülöníteni. A szemek kicsiny szemüregben mélyen fekszenek a koponya belsejében. A koponya két oldalán találhatók a fülbemetszések, melyek bőrlebennyel elzárhatók. A fül külső és belső fülre tagolódik, a belső fülben már csiga található, mely a többi hüllőnél nincs meg. Szaglásuk nem túl kifinomult, a többi hüllőnél fejlett Jacobson-féle szerv itt csökevényes. Ízérzékelésük ellenben nagyon fejlett és kifinomult.

Szaporodásbiológia

herék a hasüregben a vesék mellett fekszenek. A kloáka hátsó részében fekvő hímvessző egyszerű, kúp alakú s mély csatorna fut rajta végig. A kloáka mindkét oldalán két nagy mirigy van, melyeknek váladéka erősen pézsmaillatú s valószínűleg a nemi tevékenységgel vannak kapcsolatban. Két másik hasonló minőségű mirigy található az állkapcsoknak a fej középvonalához közeleső oldalán. A nemi ingerültség alkalmával ezek a mirigyek csapszerűen kitüremkednek, ami már a fiatal állatokon is megfigyelhető. A krokodilok megtermékenyítése – természetesen – belső, a párzás a sekély vízben történik. A nőstény meszes héjú, vastag fehérjerétegű tojásokat rak a part homokjába, a fészekben ágdarabokat, leveleket is hord, hogy a bomlás közben keletkező hő segítsen a kikelésben. A fészket általában magasra építi homokból. Az anyaállat agresszíven védelmezi a fészket, bármire, amely a közelébe merészkedik rátámad (emberek is gyakran így esnek áldozatul krokodilnak). A fiókák nemét érdekes módon a fészekben uralkodó hő dönti el: 33 °C alatt nőstények, míg 33,9 °C felett hímek kelnek ki a tojásból. A kikelést az anyaállat is segíti, majd szájba véve a krokodilfiókákat a vízhez viszi őket, ahol még pár napig vigyáz rájuk. Megállapíthatjuk tehát, hogy a krokodilok utódgondozása messzemenően a legfejlettebb a hüllők között.

Így ír az Urania Állatvilág (Gondolat, Bp., 1969) a krokodilok fészkelési és utódgondozási szokásairól:

„A krokodilusok szaporodása is igen érdekes. Valamennyi hüllő közül – amennyire ez ismeretes – kitűnnek tevékeny ivadékgondozásukkal. A nőstény 20-tól 100-ig terjedő tyúk- és lúdtojás közti nagyságú, keményhéjú és likacsos tojásait vagy a parti homokba ásott gödörbe helyezi, s a kiköltést a Nap melegére bízza, vagy iszapból és füvekből fészket készít, a tojásait rothadó növényanyaggal takarja le, úgyhogy valóságos költőkemence jön létre. Az anyaállat az ivadékok kikelése közben, amely 70–90 napig tart, a fészken vagy annak közelében tartózkodik. Őrzi tojásait. Ceylon szigetén Deraniyagala még azt is megfigyelte, hogy a mocsári krokodilus (Crocodylus palustris) egy tócsa vizéből farokcsapásokkal hébe-hóba vizet fröcsköl fészkére, nyilván a fészekanyag korhadásának elősegítésére. Az ivadékok röviddel a kibúvás előtt a tojásban elkezdenek vartyogni. A nőstény ekkor odasiet, az ágakat vagy a homokot és földet félrekotorja, s az ivadékokat odavezeti vízhez.”

A nílusi krokodil meszes héjú tojásai

Csukaorrú aligátor nőstény frissen kikelt fiókáival

Életmód

A krokodilok egy faj kivételével édesvízi ragadozók. A legnagyobb faj a nílusi krokodil – mely egyben a rend típusfaja is – akár a 6–8 métert is elérheti, de leírtak már kivételes, 10 méteres példányokat is. A krokodilok falánk ragadozók, mindenféle állati eredetű táplálékot felfalnak, sőt a dögöt sem vetik meg. Napközben a parton napoznak, hogy vérük felmelegedjék, inkább éjjel vadásznak, de ha van lehetőségük, nappal is zsákmányolnak – például az itatóra jövő állatokat vagy a partra jövő embereket. Európa és az Antarktisz kivételével minden kontinensen élnek képviselőik, ma mintegy 30 fajukat ismerjük. Mára csak elvétve tisztogatja ki a krokodilok száját és fogát egy kismadár, a krokodilmadár.

A krokodilok és a madarak közös sajátosságai

A krokodilok és a madarak nagyon közeli rokonai egymásnak, mely már a korai anatómiai vizsgálatok során kiderült. A madarak, a dinoszauruszok, a pteroszauruszok és krokodilok egy rokonsági kört alkotnak, közösen Archosaurusoknak (Archosauromorpha, „uralkodó gyíkok” [ógörög]) nevezzük őket. A krokodilok közelebbi rokonai a madaraknak, mint a többi ma élő hüllőknek, melyet számos anatómiai sajátosság is alátámaszt:

  • a bordáikon Y-alakú horognyúlványokat találunk, melyek a bordát a mögötte lévőre támasztják, ezáltal a mellkas sokkal masszívabb, ellenállóbb lesz;
  • koponyájukon két halántékgödör található (az ún. diapszida-koponyatípus);
  • gyomruk két részre tagolódik, ún. kettős gyomor: egyik része szűkebb, hasonlít a madarak mirigyes gyomrára, a másik fala kimondottan izmos, olyan mint a madarak zúzógyomra; ebbe az állat még köveket is nyel, hogy segítse a táplálék megőrlését;
  • vérkeringésük hasonlóan fejlett, mert a szívben a kamrai válaszfal teljesen zárt (az artériás rendszer speciális felépítése miatt a vér kissé keveredik, ezért nem alakulhat ki állandó testhőmérséklet);
  • tüdejükhöz légzsákok kapcsolódnak, melyek az ő esetükben a minél több oxigén megtartását szolgálják a víz alatt;
  • szemükön hármas szemhéjat találunk, akárcsak a madarakén: egy alsó és egy felső szemhéj, valamint egy vékonyabb pislogóhártya;
  • agyuk felépítése teljesen a madáragy felépítését tükrözi (a kisagy méretében van némi különbség, mert ez a madaraknál a repülő életmód következtében fejlettebb, nagyobb);
  • tojásszerkezetükben közös: egyrészt mészhéjú tojásokat raknak, másrészt vastag fehérjerétege van (a többi hüllő tojása lágy szaruhéjú és nincs fehérjéje – vagy csak csekély);
  • felettébb fejlett ivadékgondozás: az anyaállat őrzi a fészekbe rakott tojásokat, és a kikelő utódokat pár napig gondozza is (a madarak utódgondozása természetesen ennél jóval fejlettebb, de a krokodilok e kezdetleges ivadékgondozása óriási előrelépés a többi hüllőhöz képest).

Forrás: Wikipédia

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük