Majom kifestő – majom színező

Ha szeretitek majom kifestőt, akkor itt a helyetek! 

Rengeteg otthon is kinyomtatható majom színezővel várunk Titeket! 

Itt mindenki megtalálja a neki legjobban tetsző majom kifestőt, majom színezőt! Nálunk mindenki megtalálja a kedvenc majom kinyomtatható színezőjét, majom kifestőjét, melyek mindegyike teljesen ingyenes! Töltsetek le minél több ingyenes gyerek kifestőt, színezőt és élvezzétek a színezést! 

Ezek a majom kifestős képek ajándékba is tökéletesen megfelelnek, csak válaszd ki az ajándékozott kedvenc majom kifestőjét! Jó szórakozást a színező választékunkhoz! 

Nyomtatható majom kifestő és nyomtatható majom kifestő itt a weboldalon!

Ha tetszettek az majom színezők, keress fel minket bátran legközelebb is! Itt mindig megtalálod a kedvenc majom színezőit, majom nyomtatható kifestőit! 

Ha van véleményed az majom kifestőkről, esetleg kérdésed lenne, nyugodtan írd meg nekünk itt, és mi válaszolni fogunk rá! Ha van ötleted, még milyen színezőket, kifestőket látnál oldalunkon szívesen, azt is nyugodtan írd meg! A legjobb majom kifestők nyomtathatók, színezők nyomtathatók ezen az oldalon várnak! 

Nyomtatható majom kifestő és nyomtatható majom színező itt a weboldalon!

csimpánz(Pan) az emberszabású majmok egy neme, amelybe az ember két legközelebbi rokona, a közönséges csimpánz és a bonobó vagy törpecsimpánz tartozik. A csimpánzok fejlődési vonala mintegy 6 millió éve vált külön az emberekétől; a közönséges csimpánz és a bonobó mintegy 2,5 millió éve különült el.

Nevének eredete

A csimpánz név a közép-afrikai csiluba nyelv azonos jelentésű kivili csimpenze szavából származik, ami szó szerint „gúnyembert” jelent. A szó az angol nyelvben chimpanzee (ejtsd: csimpenzí) alakban terjedt el a 18. század első felétől. Az angolból vette át a többi európai nyelv, így a magyar is, ahol a szó kiejtését valószínűleg befolyásolta a csimpaszkodik ige hasonlósága is.[1] Az állat tudományos neve, a Pan, úgy született, hogy a chimpanzee névből kivágták az ókori görög Pán természetisten nevével megegyező pan szót (lásd: pánsíppánik).

Előfordulása

A nyugat-afrikai Guineától Gabonig, valamint a Kongói Demokratikus Köztársaság északi felében honos, de nem összefüggő területen, hanem néhány nagyobb és számos kisebb folton. Trópusi esőerdőkben és fás szavannákon egyaránt megél.

Megjelenése

A csimpánzok testméretei nagy eltéréseket mutatnak, mivel egyrészt határozott nemi dimorfizmus jellemzi őket (vagyis a nőstények mintegy negyedével kisebbek a hímeknél), másrészt pedig elég nagy lehet az eltérés az egyes helyi változataik között. A hímek testtömege így 35–70 kg között, testmagasságuk pedig 90–120 cm között változik; a nőstényeké 26–50 kg, illetve 70–100 cm között. Agytérfogatuk kb. 350 cm³, ami nem sokkal kevesebb, mint az ember legkorábbi ismert őseinek, a már két lábon járó Australopithecus fajoknak.

A csimpánz testének felépítése az erdei életmódhoz alkalmazkodott: hosszú karjai és kezén-lábán szembefordítható (opponálható) hüvelykujjai segítségével épp oly ügyesen mozog a fákon és az ágak között, mint lent a földön. Testét ritkás fekete szőrzet borítja, arca azonban csupasz.

Mintegy 225 napos (7,5 hónapos) vemhesség után a nőstény általában egy utódot szül. A csimpánzkölyök 2-4 évig él tejen, ivaréretté pedig 6–8 évesen válik, de a nőstények néha csak tízévesen válnak szaporodóképessé. Maximális élettartama a természetben 35–40 év, de egyes példányok (főként állatkertekben) akár a 60 esztendős kort is megélhetik. A legidősebb ismert csimpánz a Tarzan című film sztárja, Csita volt. 1932-ben született, és 2011. december 24-én veseelégtelenségben hunyt el.

32 foga van (gumós), a relatív agytérfogata nagy, nincs farka. Érzelmei vannak, ki tudja fejezni magát, van éntudata. Eszközt használ, melyet például élelemszerzésre (hangyavadászat) fordít. A kurkászást szeretetből csinálja.

Életmódja

Táplálkozás

A csimpánzok elsősorban növényevők, de ha alkalmuk van rá, akkor csoportosan elejtenek kis termetű állatokat is (általában más, kisebb majomféléket, mint például a kolobuszmajmot). Mivel gumós foga van, ezért húsevő is, az emberhez hasonlóan.

Társas viszonyai

A testfelépítés és a viselkedés kapcsolata általában szoros, és ennek egyik legfontosabb kifejezője egy faj nemi dimorfizmusa (a hím és nőstény egyedek kétalakúsága). A csimpánzok nemi dimorfizmusa a gorilla és az ember közé esik. A gorillák domináns hímek vezette családokban élnek, míg az emberekre a csoport(ok)on belüli monogám férfi-nő kapcsolat a jellemző.

A csimpánzok csoportszerkezetének jellemzői:

  • zárt csoportokban több hím és nőstény él együtt;
  • nemi érésük után a hím utódok a csoportban maradnak, a nőstények elhagyják azt;
  • a rokon hímek közösen, együttműködve védik a nőstényeket és a csoport területét;
  • a nőstények kapcsolata lazább;
  • egy hím több nősténnyel tart kapcsolatot (poligínia).

Louis Leakey angol antropológus az elsők között ismerte fel, hogy az emberelődök (Australopithecus-fajok) feltételezett életmódjának megismerésében nagy segítséget jelenthet a ma élő emberszabású majmok viselkedésének tanulmányozása. A közönséges csimpánzok társas viszonyai (és kicsit az ember) jobb megismerésében Jane Goodall angol etológusnő helyszíni megfigyelései hoztak úttörő eredményeket.

2009-ben először sikerült igazolni azt a már korábban is ismert megfigyelést, miszerint a csimpánzok képesek tervezni a jövőt. A stockholmi állatkert egyik csimpánza ugyanis minden reggel követ gyűjt, hogy megdobálhassa velük a látogatókat (és úgy is tesz, mikor megjelennek) – kivéve akkor, ha az állatkert zárva van.[2]

Érdekességek

A csimpánzok nagyon értelmes állatok, laboratóriumban sok mindenre megtaníthatók. Egyes csimpánzoknak sikerült száz-százötven jelet is megtanítani, és ezeket értelmesen is használták, de valódi nyelvet, amelyben a szavak bonyolult jelentéshálózattá szerveződnek össze, nem tudnak elsajátítani. (Százötven jelet a híres, Alex nevű szürke papagáj is meg tudott tanulni.) Mindkét csimpánzfaj memóriája igen jó (egy 2007-es kutatásban az embereket is legyőzték[3]), és ez nem csak a laboratóriumokban nyilvánul meg. Tíznél is többféle eszközt használnak: kőből vagy fából készült kalapácsot és üllőt pálmadiótöréshez, horgászbotot termeszek halászatához, néha nagy leveleket esernyőként vagy vécépapírnak.

A különböző csapatok más és más eszközöket használnak, másféleképpen vadásznak, ezért sok primatológus úgy gondolja, hogy a csimpánzoknál már beszélhetünk valamiféle nagyon egyszerű kultúrakezdeményről.

Kongó nevű közönséges csimpánz festményei rendkívül magas árakon keltek el az aukciókon.

A közönséges csimpánz (a köztudatban egyszerűen csak csimpánz) a leggyakoribb állatkertben tartott emberszabású majom. Magyarországon jelenleg három állatkertben él közönséges csimpánz: a Veszprémi Állatkertben, a Győri Állatkertben és a Pécsi Állatkertben.

Az emberszerűek vagy emberszabásúak(Hominoidea)

főemlősök(Primates)rendjének egy öregcsaládja. Az ide tartozó fajokat a Homo nem, azaz az emberek kivételével az emberszabású majmok névvel is illetik

Földrajzi elterjedésük

A csimpánzok és a gorillák a trópusi Afrika erdeiben, az orangutánok és a gibbonok pedig Délkelet-Ázsia trópusi őserdeiben élnek (az orangutánok csak Borneó és Szumátra szigetén). Az emberszabású majmok összes faja veszélyeztetett: vadászatuk vagy élőhelyük pusztítása miatt.

Jellegzetességeik

Az emberszabású majmok összes faja meleg égövi erdőkben él, (a gorillák kivételével) sokat tartózkodnak fákon. Testalkatuk ennek megfelelően a következő jellegzetességekkel rendelkezik:

  • nincs farkuk;
  • törzsük rövid és lefelé szélesedik;
  • felső végtagjuk hosszabb, mint az alsó;
  • tudnak két lábon járni, de általában négy lábon közlekednek, vagy a fákon függeszkedve (gibbonok).

Erős nemi dimorfizmus jellemzi őket: vagyis a hímek általában jóval (az orangutánok és gorillák esetén kétszer) nagyobbak a nőstényeknél. Agytérfogatuk 360–400 cm³ között változik (a nőstényeké kisebb, mint a hímeké – a gorilláké mintegy 100 cm³-rel nagyobb), ami valamivel kisebb, mint az egykor élt Australopithecus-fajoké. A nőstények kb. 8 hónap vemhesség után szülnek meg egy, ritkábban kettő utódot.

Viselkedésük

Életük, mindennapjaik tanulmányozása rendkívüli mértékben hozzájárult legközelebbi rokonaink, sőt magának az emberré válás folyamatának jobb megértéséhez. A csimpánzokat Jane Goodall, a gorillákat Dian Fossey, az orangutánokat pedig Biruté Galdikas tanulmányozta. Munkájuk során megismerhettük társas életüket, amely érdekes módon nagyon különbözik egymástól:

  • az orangutánok magányos lények (mind a hímek, mind a nőstények külön élnek, utóbbiak a kölykeikkel);
  • a csimpánzok és törpecsimpánzok laza, rokon hímek vezette csoportokban élnek;
  • a gorillák domináns („ezüsthátú”) hímek vezette csoportokban élnek, amelyek nőstényekből és azok kölykeiből állnak (hárem).

Az emberszabású majmok növényevő állatok, de a csimpánzok – ha szerét ejthetik – csoportosan vadásznak kisebb állatokra. Nagy újdonságnak számított a tudományos világban a csimpánzok más csoportbeliek elleni szervezett agressziója, amelynek során többen halálosan megsebesítenek egy másik csoportba tartozó fajtársat.

Emberszerűségük miatt sok tudós, sok művész (sok mecénás) és úgy általában sok ember érdeklődését felkeltették már, és ez így van napjainkban is. Sok valós vagy kitalált emberszabású tett szert komoly hírnévre.

Forrás: Wikipédia

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük